A retro a tapéták világába is betörni látszik. Egyre több retro tapéta kapható a piacon, a választék igen széles perspektíváról árulkodik. Ezt a tapétatípust elsősorban a fiatalok keresik, de egyre inkább szélesedni látszik a vásárlók köre, hiszen a retro az elmúlt, közel egy évtizedben hihetetlen népszerűségre tett szert, s elsősorban Európában. De mi is retro? Hogy könnyebben tudjunk választan, érdemes lehet tisztázni a fogalmat.
A retro mást jelent nemzetközi értelemben és mást magyar viszonylatban. A tapéták világában a nemzetközi trendeket követik a gyártók, így ezt a fogalmat érdemes figyelembe vennünk.

A retro az 1950-es ’60-as, 70-es évek világának hangulata iránti különleges vonzódás stílusba ágyazott világnézete. Egy olyan kor reneszánsza, mely még itt van, nem sokkal mögöttünk, de ahhoz már elég távoli, hogy nosztalgiával nézhessünk felé. Az idősebbek oly kedves fiatal éveikre emlékeznek, míg a fiatalok belelátnak egy talán sosem volt fantáziavilágot a második világháborút követő két évtized fellélegző időszakába. Fantázia és történelem.

Az ötvenes, hatvanas, de még inkább a hetvenes évek Európájára szinte mindenütt jellemző volt a színek kavalkádja, s egyfajta verseny indult arról, hogy ki találja meg a még egy kis árnyalattal rikítóbb, még feltűnőbb színt. Innen az oly jellemzően világító, gyakran műanyagot sugalló hatás.

A tapéták világában a retro konszolidáltabb válfaja nagyon sokszor visszakanyarodik az említett kor angol stílusjegyeihez. Barna, bézs, vaj és szürke színek a meghatározóak. Ezek legtöbbször magas minőségi kategóriát képviselő textiltapéták.

A retro határozottabb tapéta-képviselői gyakran a luxustapéták sorában is megtalálhatóak, hiszen egy-egy ilyen minta nem ritkán művészi alkotások felhasználásával, vagy azok nyomdokán készül. A késő avantgarde vonulatát megidéző mozaikos, montázstechnikát alkalmazó darabok jellegzetesen retro stílusúak.

Az általuk idézett enteriőr leginkább hetvenes évekbeli francia és olasz művészlakások hangulatát eleveníti fel. Persze sok minden függ attól is, hogy mi a szándékunk a retro tapétával. Megfelelően kiválasztott berendezéssel kombinálva időutazásra invitálhatjuk vendégeinket, de akár azt is példázhatjuk, hogy mennyire időtálló és korszakhoz nem köthető designnal ajándékozott meg minket a XX. század közepe.

Meg kell jegyezni azonban, s hangsúlyozni kell, hogy a retro tapéták nem feltétlenül változtatják át a tereket hatvanas-hetvenes évekbeli terekké. Épp ebben fogható meg leginkább a retro lényege. A XXI. századi ember viszonyát fejezi ki a harminc-negyven évvel korábbi világgal. A retro sokkal inkább kérdéseket tesz fel, mint válaszokat. Mit látunk ma? Érvényes-e még a közelmúlt művészete? Van-e létjogosultsága a XXI. században mindannak, ami három-négy generációval korábbi időből származik? És felnőttünk-e már a perspektívák kiszélesítéséhez?

Egy iroda, egy dolgozószoba, egy nappali, egy konyha, egy hálószoba, egy hall teljesen átalakul, ha retro stílusú tapétát kap, ez vitathatatlan. Komoly, ugyanakkor játékos kérdések fogalmazódnak meg a látogatóban is, ha megpillantja a tapétát. Ki ez az ember? És vajon mit akar újragondolni? Bátran kijelenthetjük, hogy reneszánszát éli a retrobarokk és felütötte fejét a neobrutál retrobarokk is a XXI. században.

A 21. század embere szívesen ismerkedik az elmúlt időszak szellemi, képzőművészeti eredményeivel és  adaptálja azokat. A letűnt életérzéseket kelti újra a szobák, irodák, vendéglők falain. Átdolgozza a vidám tapéta mintákat, és saját képére fogyaszthatóvá teszi őket. A retro tapéták befogadják és saját kultúrájának részévé teszik az elmúlt időszak érzelmeit, minta és szín választékát. Az öröklött tapéta kultúra harmonikus viselkedése teszi kedveltté a retro tapétákat a vásárlók széles rétegei számára.

A retro tapéta nem más mint az érzékszervek alkalmazkodása a harmonikus környezetünkhöz.